Hogyan szárítsunk gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényeket

A szárítás alapelve

A kerti termékekben található vizet a lehető leggyorsabban kell eltávolítani. Ennek köszönhetően a rothadást elősegítő mikroorganizmusoknak csak kicsi esélye marad, hogy teljes mértékben kifejtsék tevékenységüket. A szárítás során a nedvességet meleg levegő keringetésével távolítják el a gyümölcsből. A víztartalom így körülbelül 10-15 %-ra csökken. Minél melegebb a levegő, annál gyorsabban veszít nedvességéből a szárítandó anyag. Magasabb hőmérsékleten azonban a tápanyagtartalom is csökken. A szárítási hőmérsékletet ezért a szárítandó anyaghoz kell igazítani. Minél nedvesebb és "pépesebb" a kiindulási termék, annál magasabb lehet a hőmérséklet. Őseink elsősorban a padlásteret használták „szárítóhelyiségként". A különféle rácsokra, polcokra kiterített élelmiszereket itt lehetett szárítani, védve azokat a közvetlen napfénytől. Ez az eljárás azonban egyáltalán nem volt higiénikus (por, rovarok). Nedves időben a szárítási folyamat nagyon sokáig tartott, ami az élelmiszerek nem kívánt elszíneződését és tápanyagveszteségét okozta. Napjainkban számos olyan termék és berendezés áll már rendelkezésre, amelyek könnyű és kíméletes szárítást tesznek lehetővé.

A szárítás előnyei

 Kíméletes szárítás (30-50 °C) esetén megmarad a maximális tápanyagmennyiség.
 Nincs tápanyag kimosódás. A víz eltávolításával az élelmiszerből a fennmaradó tartalom feldúsul, és az ízhatások fokozódnak. Így az aszalt gyümölcs természetes édesítőszerré és emésztést elősegítő élelmiszerré válik.
 A szárított élelmiszerek helytakarékosabbak, és tárolásuk nem igényel semmiféle energiát (mint például a hűtés vagy a fagyasztás). Ezen okok folytán jobban és kényelmesebben is szállíthatók.
 A fagyasztással való tartósítással ellentétben a szárítóval történő szárítás során az energiafogyasztás csak rövid időre korlátozódik. A legköltséghatékonyabb a nap- és szélenergiával történő szárítás. Mivel a napenergiával és széllel történő szárítás azonban jelentős többletmunkát igényel, kiszámíthatatlan, higiéniailag alkalmatlan és számos tényező kölcsönhatásától függ, a továbbiakban ezt a lehetőséget nem vesszük figyelembe.

Tárolás

A szárított élelmiszerek hajlamosak felszívni a nedvességet a levegőből. Ennek elkerülése érdekében a szárított élelmiszereket légmentesen záródó palackokban vagy fagyasztóedényekben szükséges tárolni. Ez megvédi azokat a szennyeződésektől és a rovaroktól is. A szövetzsákok kevésbé alkalmasak szárított élelmiszerek tárolására, ugyanis a nedvesség mellett a molyok is bejuthatnak a zsák belsejébe, és lerakhatják ott a petéiket. Ezenkívül a szövetzsákokban lévő aromaanyagok is fokozatosan elpárolognak. A megnövekedett páratartalmú, meleg helyiségek (például a konyhák) nem alkalmasak a szárított élelmiszerek tárolására; a hűvös, száraz és sötét helyiség ideális a tárolásra. Különösen a vitaminok és az aromaanyagok érzékenyek a fényre, akárcsak a színezőanyagok, amelyek az emberi egészséghez jelentősen hozzájáruló anyagokként szolgálnak. Bár az átlátszó üvegedények dekoratívak, negatív hatással vannak a tárolt szárított élelmiszerek minőségére. A szárított élelmiszerek megfelelő tárolás esetén sok évig elállnak. Ahhoz azonban, hogy minél kevesebbet veszítsenek értékükből, célszerű a következő betakarítás előtt elfogyasztani azokat (érdemes figyelni a címkén feltüntetett időpontra). Nagyon édes gyümölcsök esetében a cukor fokozatosan kikristályosodhat a gyümölcs felületén. Ebben az esetben nem penészképződésről van szó, és a cukor kikristályosodása a szárított gyümölcs felületén nem jelenti a szárított élelmiszer minőségének csökkenését.

Szárításra alkalmas gyümölcsök és ajánlott szárítási eljárás

A gyümölcsnek tisztának, sértetlennek (a sérült részeket el kell távolítani) és érettnek kell lennie. Az adott gyümölcsfajta tényleges szárítási ideje mindig az adott szárítógép használati utasításában van feltüntetve.
 Alma: különösen a savanyú fajták nagyon alkalmasak szárításra. Távolítsuk el az almák magházát, például a mi alma magház kivágónkkal, szeleteljük fel azokat kb. 0,5-1 cm vastag karikákra (lehetőleg héjjal együtt). Az alma könnyebb és gyorsabb szárítási előkészítése érdekében használhatunk almahámozót, amely egyszerre hámozza meg az almát, távolítja el a magházat, és vágja karikákra az almát. Ha egyforma méretű darabokra szeretnénk vágni az almákat, használhatjuk almaszeletelőnket. Nagyobb mennyiségű alma feldolgozásához professzionális almaszeletelőt használhatunk. A felszeletelt almakarikákat helyezzük a szárítógép rácsaira, és 30-50 °C hőmérsékleten szárítsuk.
Sárgabarack: ez egy klasszikus gyümölcs, amelyet szárítanak. Ennek ellenére nem ideális szárításra, mivel az hosszú időt vesz igénybe. A könnyebb és gyorsabb szárítás érdekében vágjuk fel a sárgabarackot 4 vagy akár 8 részre. Helyezzük azokat héjukkal lefelé a szárítógép rácsaira, és szárítsuk 40-50 °C hőmérsékleten. A feldolgozási kapacitás növelése és a sárgabarackok könnyebb magtalanítása érdekében használhatunk professzionális magozógépet.
 Körte: Az édes, érett és aromás körtét ugyanúgy dolgozzuk fel, mint az almát. Vágjuk az érett körtét negyedekre, és szárítsuk körülbelül 50 °C hőmérsékleten. Így készül a jól ismert, hagyományos körtechips.
 Eper: Mivel az eper hajlamos a rothadásra és a penészedésre, éréskor fokozatosan kell szárítani. Szeleteljük vagy negyedeljük fel az epret, és 30-50 °C hőmérsékleten szárítsuk. A professzionális bogyó vágót nagyüzemi eper feldolgozására lehet használni.
 Csipkebogyó: A félreeső helyeken (pl. forgalmas utaktól távol) szedett gyümölcsöt vágjuk ketté, és a szárítógépben szárítsuk lassan 30 °C hőmérsékleten. Így a csipkebogyó megőrzi piros színét. A magvak is ízletesek és táplálóak, ezért azokat is szárítsuk meg.
 Cseresznye, mirabella szilva: Az aromás, kemény húsú gyümölcsöt egyszerű cseresznyemag-eltávolítóval vagy KIRSCHOMAT cseresznyemag-eltávolítóval magozzuk ki, vágjuk félbe, a domború részével lefelé helyezzük a szárítógép rácsaira, és 30-50 °C hőmérsékleten szárítsuk. A nagy mennyiségű cseresznye kimagozását professzionális magozógép is megkönnyítheti.
 Egres: Távolítsuk el a virágból kiálló részeket és a szárakat, vágjuk félbe a gyümölcsöt, nyitott oldalával felfelé helyezzük a szárító rácsra, és 30-50 °C hőmérsékleten szárítsuk.
 Szőlő: Válasszuk le a fürtről a mag nélküli bogyókat, vágjuk félbe, és szárítsuk meg 30-50 °C hőmérsékleten. A szőlőt bogyó vágóval is félbe lehet vágni.
 Szilva: A legjobb szárítási eredményt a teljesen érett szilvával érhetjük el, ezért a késői szilvát részesítjük előnyben a szárításhoz, amelyet könnyű közvetlenül a fáról leszedni. A szilvát magozzuk ki, használhatunk szilva magozót vagy professzionális magozógépet, majd a nyitott oldalával felfelé a szárítórácsra helyezzük, és 40-50 °C hőmérsékleten szárítjuk.

 Banán: Az érett, egész banánt kb. 0,5 cm vastag szeletekre vágjuk, és 40-50 °C hőmérsékleten szárítjuk. Addig hagyhatjuk a szárítóban, amíg megkeményedik.
 Ananász: Az ananászt megtisztítjuk, meghámozzuk és 1 cm vastag, tetszőleges méretű darabokra vágjuk. Az ananász felvágásához és felszeleteléséhez egyszerű ananász szeletelőt is használhatunk. Az ananászdarabokat 40-50 °C hőmérsékleten szárítjuk.
 A ribizli, a málna és a szeder nem alkalmasak szárításra, mert a szárított gyümölcsben lévő magok megnövekedett száma nem túl ízletes.

Tippek és tanácsok a gyümölcsök szárításához

Annak érdekében, hogy a gyümölcsszárítással járó erőfeszítések meghozzák a várt eredményt, íme néhány praktikus tipp, amelyek segítségünkre lehetnek a gyümölcsszárítás során.

 A szárítás nem a gyümölcshulladék hasznosítását jelenti. A rossz minőségű, rothadt vagy éretlen gyümölcsök szárításával nem érhető el a kívánt eredmény, és az ilyen gyümölcsök minősége nem javul a szárítás során sem. Csak a teljesen érett gyümölcs tartalmaz elegendő aromaanyagot.
 Szárítás előtt sem az alma, sem a körte héját ne távolítsuk el, mivel épp maga a héj rengeteg tápanyagot tartalmaz.
 A körtéket a szárítás előtt süssük elő a sütőben, így sokkal ízletesebbek lesznek.
 Az alma, a sárgabarack, a körte, a mirabella szilva és az őszibarack színe a szárítás következtében kissé megváltozik. A kereskedelmi célú ipari szárítás során ezt kénezéssel akadályozzák meg, ami a szárított gyümölcsöt vonzóbbá teszi. Ha azt szeretnénk, hogy az aszalt gyümölcs világosabb legyen, akkor a szárítás előtt rövid időre tömény citromos vízbe márthatjuk.
 Javasoljuk, hogy a cseresznyét, a mirabella szilvát, az őszibarackot és a szilvát szárítás előtt magozzuk ki és vágjuk kisebb darabokra. Az egészben hagyott gyümölcsök szárítása nagyon sok időt vesz igénybe. Ráadásul az aszalt gyümölcsökből nagyon nehéz eltávolítani a magvakat.
 Az erősen aromás élelmiszereket (pl. gyógy- vagy fűszernövények) szárítsuk külön, hogy az intenzív aromaanyagok ne kerüljenek át a gyümölcsre.
 A szárított gyümölcsöket lehetőleg egyforma méretű részekre vágjuk, és rendezzük azokat légszitákon vagy rácsokon lazán egymás mellé úgy, hogy azok ne fedjék egymást. A gyümölcsök egymásra halmozásakor ugyanis nem jön létre a szükséges légáramlás.
 A szárítás során gyakran ellenőrizzük a szárított gyümölcsöt, és szükség esetén forgassuk meg.
 Ügyeljünk a kellő szellőzésre. Megfelelő szellőzéssel és levegőztetéssel a nedvesség jobban és gyorsabban távozik. Minél szárazabb a levegő, annál több vizet tud megkötni, és annál gyorsabban szárad ki a gyümölcs.
 Rendszerint a frissen elkészített gyümölcsöt a szárító felső szintjére, a már részben szárított gyümölcsöket pedig az alsó részekre helyezzük. Így nem érintkezik intenzíven a friss gyümölcs nedvességével.

Kattintson IDE és tekintse meg az otthoni gyümölcsszárításhoz alkalmas szárítógépeink és -berendezéseink széles választékát. Nagy mennyiségű gyümölcs szárításához tekintse meg kereskedelmi szárítógépeink kínálatát, és ha bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Amennyiben útmutatóink és tippjeink elolvasása után is nehéznek találja az otthoni gyümölcsszárítást, bízza azt a szakemberekre, és vegye igénybe a bolešovi székhelyű gyümölcsszárító üzemünkben nyújtott gyümölcsszárítási szolgáltatásunkat. Gyümölcsét megmossuk, szeletekre vágjuk (alma és körte esetében), félbevágjuk és kimagozzuk (csonthéjasok esetében). Ezután a gyümölcsöt szárító rácsokra helyezzük, és szárítógépben szárítjuk. Szárítás után celofán zacskóban tároljuk. A gyümölcsöt a gyümölcs fajtájától függően átlagosan 15-25 órán keresztül kíméletesen szárítjuk.

Bővebb információkért vagy a gyümölcsszárítással kapcsolatos időpontfoglalásért, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a 042 20 21 22 7 telefonszámon.

A Farmárik sok sikert és örömet kíván a minőségi szárított gyümölcsök elkészítéséhez és fogyasztásához.

A szöveg másolása, akár csak annak egy része is, kizárólag a Farmárik, s.r.o. vállalat hozzájárulásával engedélyezett.